Egykori magyar végvárunk

admin
464
találat

A Somoskői vár, avagy szlovákul Hrad Šomoška a magyar-szlovák országhatáron lévő vulkanikus hegycsúcsra épült. A vár területileg a szlovák Sátorosbánya településhez tartozik.

A várhegy, amelyre építették igen sajátos jellemzővel rendelkezik. Ugyanis a hegyet kettészeli a határvonal. A kiegyezést követően nagyon hosszú ideig csak a Somoskői falu széléről lehetett megcsodálni a romokat. Szerencsére ma már a határok átjárhatóságával gond nélkül felkereshetjük a megmaradt részeket.

A vár magját a Kacsics nemzetség építette a 13. században. Később a Csák nemzetség, majd Szécsényi Tamás báró tulajdonába került. Ekkor kapcsolták a végvárrendszerhez, ágyútornyokkal és körbástyával erősítették meg. A törökök közel 20 évig ostromolták mire be tudták venni. Ekkoriban a várban élt Losonczy István özvegye és két lánya. Balassi Bálint költőnk itt ismerkedett meg Annával, az özvegy egyik leányával. Hozzá írta a költő a viszonzatlan szerelemről szóló Júlia-verseket.

A vár végső pusztulása a füleki ostrom idején következett be, amikor is a környéken portyázó lovasok felgyújtották az épületet. 1970-ben kezdték el felújítani, de a rekonstrukciók félbe szakadtak. Az egyik tornyot újjáépítették, míg a másik romjaiban látható. A várban a kilátáson kívül más látnivaló nincsen, de kedvünkre barangolhatunk a romok között, keresve a szebbnél-szebb kilátásokat.

A vár alatt található a Petőfi Emlékkunyhó, amely őrzi annak emlékét, hogy Petőfi Sándor 1845. június 12-én látogatást tett Somoskőn. Útirajzaiban így említi meg: „Somoskó nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”

A vártól néhány perc sétára találjuk a híres geológiai képződményt, a bazaltorgonákat és az ösvényen tovább haladva a kőtengert.

Kérjük, ossza meg máshol is!