Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe Kárpátalján

admin
320
találat

Február 2-a a katolikus egyházban Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, melyen Urunk templomban való bemutatásáról emlékszünk meg.

A találkozáson kívül fontos eseménye az ünnepnek Mária megtisztulása, amely alapján a Megtisztulás vagy Mária tisztulata elnevezés is ismert. A Találkozás ünnepe megnevezés pedig Jézus és az agg Simeon találkozására utal. 

Az ünnep központi eleme a fény. Simeon a találkozáskor úgy köszönti a gyermeket, hogy őt az Atya világosságul küldte a pogányok megvilágosítására. Az ősegyház Krisztus testét viaszhoz, lelkét kanóchoz, istenségét lánchoz hasonlította. 

Az ünnep jellegzetes cselekménye a gyertyaszentelés. A gyertya – a vízhez, barkához, búzához hasonlóan – a katolikus egyház szentelményei közé tartozik. A szentelmények a Keleti Egyházak Kánonjának Törvénykönyve megfogalmazásában: „szent jelek, amelyek valamiképpen a szentségeket utánozva hatásokat – különösen lelkieket – jeleznek és az Egyház kieszközlése folytán biztosítanak, s amelyek által az emberek felkészülnek a szentségek fő hatásának befogadására, a különféle életkörülmények pedig megszentelődnek”.

Az alábbiakban néhány kárpátaljai település szentelt gyertyához kötődő szokásait közöljük.

A gyertyaszentelés a templomban történik, ahová mindenki annyi gyertyát visz magával megszenteltetni, amennyit szükségesnek lát. 

A szentelt gyertyákhoz kötődő szokások az anyaméhtől a sírig jelen vannak a hívők életében. Előbbit illetően főleg a várandós és gyermekágyas asszony, illetve az újszülött számára az őket fenyegető veszélyek elhárítására. Leggyakrabban a torokgyík elleni védekezésre használták a másnap történő balázsolás alkalmával. Az újszülött feje fölött megkereszteléséig szintén ott ég a szentelt gyertya.

Batáron vihar idején meggyújtottak egy szál szentelt gyertyát, hogy megóvja lakóházat a villámcsapástól. Mezőgecsében ugyan a szentelt barka egy darabját gyújtották meg e céllal, de a gyertya itt is égett. Salánkon a kályhában égetik el, mert úgy tartják: hét szentelt gyertya kéményből kiszálló füstje képes eloszlatni a viharfelhőket.

Tiszacsomán a rossz álom miatt megrémült gyermek fölött gyújtottak gyertyát. Hasonló céllal alkalmazták Nevetlenfaluban is. Ha egy gyermek rosszat álmodott, keservesen sírt vagy megijedt valamitől, előbb szentelt vízzel kereszt jelet kentek a kezére és a homlokára, majd a feje fölött meggyújtották a gyertyát. Ugyanitt, illetve Batáron és Komjáton az orbánc egyetlen hatásos ellenszereként ismerték, de a kelések és kutyaharapások gyógyítására is alkalmazták a gyertya füstjét.

Egresen Húsvét ünnepének is szerves részét képezi a gyertya. A nagycsütörtök éjjeli szertartásra a helyiek égő gyertyát visznek magukkal, melynek lángja a szertartás idején is ég, s hazavinni is úgy kell, hogy el ne aludjon. Az ugyanis valamilyen baj, szerencsétlenség előjele. Ha sikerült égve hazavinni, a gyertya égéstermékével keresztet rajzoltak a bejárati ajtó fölé a betegségek és a gonosz távoltartása céljából. Ugyanitt a vízbefúlt keresésére is alkalmazták: egy fadarabra hétszer szentelt gyertyát helyeztek, hogy megmutassa a test helyét. Ha a családban nagybeteg volt valaki, ágya mellett folyamatosan égett egy szál szentelt gyertya.

Espán Margaréta

Kérjük, ossza meg máshol is!