A Belgrádtól Kladovóig tartó Al– Dunai hajókiránduláson a Duna legszebb szakaszát, a Vaskapu szorost, a történelmi várakat, emléktáblákat és az érdekességnek számító kősziklába vájt arcot csodálhatja mega turista.
A hajóút legkeletibb kikötője Kladovó város. A 10 ezer lakosú település ipara nem jelentős, az itt élők mezőgazdaságból és kereskedelemből élnek. A fiatalok a nagyvárosokban és külföldön keresnek megélhetési lehetőséget. A gazadsági helyzet itt is érezhető. A város rendezett, csendes. A környék bővelkedik látnivalókban. A városban van a húsz éve működő régészeti múzeum, amelyben a környékben feltárt tárgyak gyűjteménye található. A leletek arról tanúskodnak, hogy már a mezolit korban, illetve 9-10 ezer évvel ezelőtt éltek itt őslakosok. Kőből faragott eszközök és tárgyak, majd az agyagedények az ősök találékonyságára és mindennapi életvitelükre utalnak. Kladovótól alig egy órányi uatzásra Keletre több olyan település sorakozik, amelyeket népnyelven gastarbeit-falunak neveznek. Ugyanis az itt élők közül szinte mindneki külföldön dolgozik, haza csak ritkán érkeznek. A falvak szomszédságában, az erdő bejáratánál van a Vratna női kolostor, amely a 14-15-ik században épült. A kolostorról nem sok írott forrás található, de azt tudni lehet róla, hogy Nikodim Timanski szerzetes építette. A Vratna kolostor távol esik a lakott településektől, éppen azért, hogy megőrizze bensőségességét. Egyébként a Vratna folyóról kapta a nevet és arról a természeti szépségről, ami a kolostor háta mögött van. A Vratna Kapuk egyedülállónak számítanak a világon, csak Szlovéniában, Franciaországban és az Egyesület államokban, Koloradoban van hasonló természeti szépség.
Az ország keleti részén helyezkedik el Rajačke Pivnice borpincefalu, ahol a 280 pincéből több mint 190-ben még foglalkoznak borászattal, értékesítéssel. A vidékre jellemző a szőlőtermelés, amit még az 1600-as években honosítottak meg. Az 1895-ben pusztító philoxéra betegség kiirtotta az akkori ültetvényeket, majd a 20. század elején vlági fajtákkal telpítették újra az itt élők. A vidék a borturizmus központha lehetne, ha a helyi turisztikai szervezet több figyelmet fordítana az infrastruktúra helyreállítására és a vidék népszerűsítésére.
Az Al-Dunai hajókirándulás utolsó szakaszában a a régészeti érdekeségeket is ismertetik a látogatókkal. A lepenski Vir-i Múzeumnál 1965-ben, még a Duna árasztása előtt kezdődött az az ásatás. A leletek szerint a régészek rájöttek, Lepenski Vir volt az első olyan település Európában, ahol már nem nomád életmódot folytattak az emberek. A késő mezolit és neolit időszakból összesen 16 helyszínre bukkantak a régészek, ebből 11 a román oldalon volt, míg 5 a szerb oldalon, de csak ez az egy, a Lepenski Vir maradt meg az utókornak, mert csak itt találtak olyan leleteket, amelyek a több évszázadig tartó életre utaltak. A becslések szerint időszámításunk előtt 6500 és 4500 között éltek itt emberek. A múzeumban azokat a leleteket lehet megtalálni, amelyeket a 60-as évek közepén találtak a régészek. Érdekes a házak szerkezete, az agyagedények sokasága, valamint a használati tárgyak kidolgozása. Emberi maradványokat is felleltek, amiből a temetkezési szokásokra is következtettek.
Az Al- Dunai kirándulás során nem kell kihagyni a Kostolac melletti ókori Viminacijumot sem, amely az ókori római birodalom legjelentősebb városa volt. A területen mai napig folynak az ásatások és szinte napi szinten űj dolgok kerülnek a régészek elé, amellyel alátámasztják az itt létező birodalom fennállását. A Viminacijumról bátran állítható, hogy a római birodalom egyik legnagyobb városa volt. A Mezia Superior tartomány központját jelentette. A felső Mezia fél Balkánon terült el, itt folyt a kereskedelem, a közigazgatás, kulturák találkoztak és ötvöződtek, tehát egy magas vallási toleranciával rendelkező multukuturális város volt. Az idők folyamán éppen a gazdagságából eredően számos támadás érte, lerombolták, kifosztották. A régészek megpróbálják újra megteremteni azt a dicsőséget, ami a várost illeti és mindennapi munkával informáli a turistákat arról, hogy miként is zajlott itt az élet. Az archeológiai park keretében termálfördőt, színházi arénát is találtak, de egyben itt van Európa legnagyobb Mammut-temetője is. A becslések szerint a mocsárba fulladt nőstény egy millió éves lehet, és kövülete az utókornak szinte teljes egészében megmaradt.
Az Al – Dunai hajókirándulás élményeit évekig magában hordhatja a turista, sőt még arra is csábít, hogy újra hajóra szálljon és fáradságot nem ismerve, ismét megtegye ezt az utat. Mert a vidék még rengeteg látni és felfedezni való rejteget.
