Gémes kút: a puszta kommunikációs eszköze

admin
459
találat

A híres Kondorosi Csárda a 18. században nyolc út találkozásánál épült a hatalmas pusztában, külső pihenőhelyként, megállóhelyként szolgált. A gémeskút ma emlékjelként áll a csárda melletti téren,

de élő korában, a víz szolgáltatása mellett a puszták népének kommunikációs eszköze is volt. A betyár a kútra nézve látta, hogy szabad-e a csárda. Ha jól állt a gém, akkor nyugodtan odalovagolt, hiszen a zsandárok nem voltak a közelben. Megpihenhetett, lemoshatta magáról a hosszú út porát, és kedvére fogyaszthatott a földesúr borából, illetve pálinkájából. Ha mégis menekülésre került sor, gyorsan felszaladhattak a padlásra, ahol lecsúszhattak a titkos kemencecsúszdán, vagy végigmászhattak a kéménylejárón, ami a pincébe vezetett. Onnan, egy titkos kijáraton kimenekülhettek a szabadba, ahol már várták őket a lovaik. Egy másik lehetséges egérút is rendelkezésükre állt. A csárdát behálózó alagútrendszeren keresztül több kilométeren át is rejtőzködhettek az őket üldöző zsandárok elől. A pusztába pedig már lehetetlen volt őket elkapni. Ördöglovasok voltak, könnyedén, virtuóz módon lovagoltak. Kedvenc csárdájuk is sok miben különbözött az összes többi vendéglőtől s ez a különbség végignézhető a csárdamúzeumban. A betyárok régen az ivónak nevezett, kármentővel – lécajtókkal gyorsan zárható pult – rendelkező helyiségben gyülekeztek, ott iszogattak, mulatoztak. Az sem volt baj, ha csetepaté kerekedett, hiszen a gazda könnyen el tudta zárni az italokat és más egyéb értékes tárgyakat. A tulajdonos nem szólt bele a cselekmények folyamatába, hagyta, hogy egymás között, maguk intézzék el a dolgot. A távolról érkező vendégek szívesen bejárják az épületet, és végignézik az állandó kiállítást. Általában igénylik a tárlatvezetést is, mert szeretnék megismerni a csárda történetét. Erre akár angol nyelven is sor kerülhet, voltak is már vendégek Kanadából, Svájcból, az Egyesült Államokból, Angliából, a Karib szigeteki Trinidadból, de Kínából is jöttek érdeklődők. Nem csoda ez, hiszen eredeti állapotában Magyarországon csak a Hortobágyon, meg Kondoroson van korabeli, kétszáz évnél is idősebb betyárcsárda. Ráadásul az eredeti épületében. Ez a tény az üzemeltetőkre is különös felelősséget ró. Meg kell felelniük az elvárásoknak. Az a dolguk, hogy ezt a környezetet megtöltsék élő tartalommal, méltóak legyenek hozzá. Övék a vendéglátás felelőssége. A gyomaendrődi Tímár család (egyébként szakács dinasztia, a családfő Tímár András mesterszakács, fia Albin Amerikában és Ausztriában pallérozódott) 2005-ben vette kezébe a Kondorosi Csárda fakanalát. Nem csoda tehát, hogy a konyha a legbiztosabb pontja a csárdának. Nem is csalódik az a vendég, akit megihlet a környezet és kíváncsi lesz például a betyár korok ízeire. Széles választékuk van szürke marhából készült ételekből. Kérhetnek húslevest, gulyást, pörköltet, de sült formában is rendelhető. A hagyományos, magyaros, alföldi ízeket sejtetik az ételek fantázia nevei is: Juhászbojtár kedvence, Sertésborda a szántó-vető ember szájíze szerint, Falusi legényavató, Cigányprímás kedvence. Van Pandúr tál, Sertésborda, ahogyan Rákóczi urunk kedvelte, Falusi zsiványpecsenye és természetesen kapható Rózsa Sándor kedvence is. Kedvcsinálónak álljon itt, mit is evett szívesen a betyárkirály a Kondorosi Csárdában: rostonsült tarja, gombával összepirított kemencés burgonyával, tálaláskor sült hagyma karikákkal, kakastaréj szalonnával díszítve.

Pásztorok jelzései kútgémmel (1970-es évek): 1. vigyázz, hivatalos ember érkezett. 2. hajtsák a gulyát vagy ménest az itatóhelyre. 3. elkészült az ebéd, jöjjenek ebédelni. 4. nagy baj, szerencsétlenség történt. 5. vigyázz, megérkezett az olvasó (számvevő) bizottság. 6. vigyázz, látogató gazdák érkeztek. 7. a kút vize nem iható. 8. a kút elromlott. 9. a számadó nincs a közelben. 10. nő tartózkodik a pásztorálláson. 11. megérkezett az ócskás, lehet adni-venni. (Nádudvar, Hajdú vármegye.)

{gallery}tajerinto/kondorosics{/gallery}

Kérjük, ossza meg máshol is!