A Csallóköz, melyet Közép-Európa legnagyobb szárazföldi szigeteként tartanak számon, Pozsony és Komárom közt húzódik. A Duna, a Kis-Duna és a Vág határolja. 1918-ig a Magyar Királyság része volt,
de a betelepítések ellenére máig a magyar nép van többségben területén. Rendkívül jó minőségű termőtalajjal rendelkezik és itt található Szlovákia legnagyobb földalatti vízkészlete. Errefelé rengetegen foglalkoznak a mezőgazdaság különféle ágazataival.
Itt található Csallóközcsütörtök, melynek valószínűleg volt egy másik mára már elfeledett neve. Korábban Cheterthuc, Chetertuckheil, Chetertekel, illetve Chetertek néven ismerték. Első írásos említése 1217-ből maradt fenn, bár valószínűsíthető, hogy Szent István korában már lakott volt. A 15. században megjelent a Villa Liupoldi és Leopoldsdorf német megnevezése – a község virágzásával megkezdődött a német ajkú lakosság betelepülése.
Államalapító királyunk a Dunamente ezen részén 12 templomot létesített. Ezek közül az egyik Csallóközcsütörtökön volt… ami sajnos elpusztult. A korábbi építmény köveinek felhasználásával, valamint téglából, a XIII. század közepén emelték a ma is álló templomot, Szent Jakab tiszteletére. Építtetője valószínűsíthetően a Szentgyörgyi család volt. Az ő számukra volt kialakítva az építmény nyugati oldalán található kegyúri karzat.
Jellegzetes felső-csallóközi, középkori templomról van szó. Ami először szemet szúr a szemlélődőnek, az a nyugati homlokzaton magasodó kettős torony. Román stílusban épült, ebbéli jellege bizonyos elemekben máig megmaradt. Többek közt a déli torony az ikerablakokkal, a főhajó falai, a szentély egy része, illetve a keresztelőkút. Alaprajza eredetileg egyhajós, félköríves szentéllyel.
A XIV. században gótikus stílusban építették át. Az addig félkör alakú szentély nyolcszögletűvé vált, az északi ablakokat mérmíves díszítéssel látták el. A főhajót támpillérekkel támasztották alá, valamint további két hajóval bővítették a templomot, így az háromhajóssá vált.
A XV. században szintén gótikus átalakítások mentek végbe az építményen. Ekkor kapta a nyolcszögletű toronysisakot a fiatornyocskákkal, a szentély ablakai pedig szintén mérmíves díszítést kaptak.
A templom déli hajója az idők folyamán tönkrement, így ma kéthajós formájában csodálhatjuk meg ezt a gyönyörű, több száz évet megért épületet, ha erre vesszük az irányt.
