Nagyszombat jelenleg a Szlovák Köztársaság hetedik legnagyobb városa, melynek múltja igencsak régre nyúlik vissza az időben. Területe már a kelták, illetve a rómaiak korában lakott volt.
Első írásos említése 1238-ból származik – Zumbotel néven – mikor IV. Béla szabad királyi várossá tette. Nagy Lajos király szívesen időzött a településen, a halál is itt érte. Mai neve a szombati napokon tartott vásárokra utal. Közkedveltségét, fejlettségét elsősorban annak köszönheti, hogy az ország nyugati régiójában terül el, a fővárostól mintegy 45 km-re, északkeleti irányban. A XIV. századi Közép-Európa legnagyobb városai közt tartották számon, de már a XIII. században több vár is állt körülötte.
Nagyszombatban székel a Nyugat-szlovákiai Múzeum. Kiállítási területe impozáns, 2500 m², ahol az állandó tárlatokon kívül minden évben húsz egyéb kiállítást tekinthet meg az idelátogató közönség.
A múzeum főépülete a gyönyörű, stukkóval és dombormű díszítéssel gazdagon ellátott klarissza kolostor. A történelmi Magyarország első klarissza rendházáról beszélünk, melyet Árpád-házi Szent Erzsébet szentté avatásának emlékére alapítottak, 1238-ban. A ferences rend női ágának fontos szerepe volt a leányok oktatásában és a szegények segélyezésében hosszú évszázadokon keresztül. Az épület 1782-ig állt rendelkezésükre. A II. világháború idején amerikai pilóták rejtekhelye volt, majd megkapta mai funkcióját.
Főbb tárlatai a teljesség igénye nélkül:
- Archeológia – fő látványossága egy neandervölgyi nő homlokcsontjának darabja.
- Ázsia és Japán művészete.
- Gótikus város – Nagyszombat történelmi bemutatása.
- Kampanológiai tárlat – Egy harminc darabból álló haranggyűjtemény, melyet Szlovákia egész területéről válogattak össze. A legidősebbet 1491-ben öntötték.
- Népi fazekas használati eszközök – az ország jelenlegi határain belül valaha működő fazekasműhelyek termékeinek válogatott gyűjteménye.
- Népi öltözet Nyugat-Szlovákiában – Hagyományos felnőtt- és gyermekruházat, illetve kiegészítők bemutatása a múltból.
Ezenfelül a Nyugat-Szlovákiai Múzeum igazgatása alá tartozik a szintén a városban található Mikulás Schneider-Trnavsky Zeneháza, illetve a Könyvkultúra Múzeuma – Oláh Szeminárium. Előbbi a névadó zeneszerző munkásságát tárja elénk. Az épület érdekessége, hogy az oszmán megszállás idején, egy darabig a magyar királyi korona rejtekéül szolgált.
Az Oláh Szeminárium pedig egy széleskörű könyvkultúrára irányuló bemutatót tár elénk, mely elsősorban az illusztrálással, illetve a történelmi és modern nyomtatással kapcsolatos ismereteinket bővíti.
