Az aracsi pusztatemplom az egyik legkorábbi építészeti emlék a szerbiai Vajdaságban. A román–korai gótikus templom monumentális hatású romjai a Bánság szerbiai részén,
a Törökbecse, Beodra és Basahíd közötti határban, nyugat felől lankásodó szántóföldek és kelet felől elnyúló puszta ligetében találhatók.
A templom a 13. század első harmadában, valószínűleg egy korábbi templomot felváltva épült, eredetileg pillérekkel tagolt háromhajós, bazilikális szerkezetű, román stílusú építmény volt, amelyet utóbb az északi mellékhajó keleti szakasza fölé emelt toronnyal egészítettek ki. A datálás a művészeti kapcsolatokra alapozható, amelyeknek rekonstruálásával Raffay Endre foglalkozott, akinek megállapítása szerint a kapcsolatok az 1200 körüli magyarországi emlékek mintakép-, illetve közvetítőszerepét feltételezik. A kőzetek vizsgálata alapján kiderült, hogy a mészkőtéglák a Budai-hegységből származnak.
A templomból mára a nyugati fal, a szentélyrész a hozzá csatlakozó északi főhajófal két árkádnyi szakaszával és a toronnyal maradt fenn eredeti állapotban. Ezeket a részeket az 1970-es évek ásatásait követően, a romállapotot továbbra is fenntartva, kiegészítették.
A kolostor épületei a templomtól északra emelkedtek, az ellenkező oldalon a régészek település nyomait azonosították. Ezt a települést Miomir Petrovic elsősorban térképészeti kutatásaira alapozott véleménye szerint nem azonosíthatjuk – ahogyan azt korábban tették – Araccsal, mivel ez a helynév a romok környezetére csak a 18. század óta vonatkoztatható. A hagyomány Pusztatemplomként vagy Góthegyházaként ismeri a romokat.
Az épület sorsát a 16. század török pusztításai pecsételték meg. Az aracsi templomból napjainkra a nyugati homlokzati fal, a szentélyrész az északi árkádsor két szakaszával és a toronnyal, valamint az ezekhez csatlakozó falszakaszok maradtak fenn eredeti állapotban. A templom mai megjelenését, a romokat a végső enyészettől megmentő, 1898. évi állagmegóvó intézkedések, és az 1970-es évek régészeti ásatásait követő – bizonyos fokú rekonstrukcióra törekvő – építkezései alakították ki.
Az 1990-es években a délvidéki magyarság újra felfedezte az aracsi pusztatemplomot, s fokozatosan a délvidéki magyarság jelképévé, kultikus emlékévé vált. Két civil szervezet, s a délvidéki magyarság közéleti szereplőinek adományozandó díj viseli e nevet.
A pusztatemplomot két irányból közelíthetik meg az érdeklődők. Az egyik lehetőség a törökbecse-beodrai út felől, A másik út a törökbecse-basahídi út felől közelíti meg a templomot. A Vajdaságba látogatóknak kihagyhatatlan kulturális élményt nyújthat ez a különleges energiával bíró monumentális építmény.
Képek forrásjegyzéke:
Támogatóink:
Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt., az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
