Hírhedt és híres magyarok Dél-Erdélyben

admin
51
találat

A Retyezátot sokan felkeresik, a Hátszegi-medencén áthaladók mégsem tudják, hogy a vidék bővelkedik magyar vonatkozású történelmi műemlékekben.

Több dolog az egyik legrégebbi és legismertebb Nopcsa családhoz kötődik, amelynek minden generációjában akadt híresség. Többen jutottak vezető szerephez, a család férfi tagjai között katonák, kémek, tudósok egyaránt voltak, és volt, aki még Jókait is megihlette, róla mintázta egyik legolvasottabb regényének főszereplőjét.
Ez egy felvett név, a történet Szilvási Ivánnal kezdődött, akinek három fia közül Dénes (a másik kettő: Jenő és László) kezdte használni a Nopcsa (jelentése éjszaka) nevet. A XVIII. század végéig nem sokat hallattak magukról, bár Nopcsa Elek Hunyad vármegye küldötteként részt vett a Magyar országgyűlésben. Ez az ág kihalt. Egy másik családból jövő Nopcsa Elek a XIX század elején a királyi tábla elnöke, 1834-ben az országgyűlés elnöke volt, majd 1837 és 1844 között Erdély Udvari kancellárja Bécsben. Ő az 1848-49-es forradalom után, 1855-ben osztrák bárói rangot kapott. Egy évre rá öccse, László is megkapta a bárói rangot, aki Hunyad főispánja volt. A forradalom után viszont felfedezte a románságát, láthatóan magáévá tette a román nemzeti mozgalom eszméit, a balázsfalvi gyűlésen alelnöki tisztséget töltött be, majd sorra elárulta a román vezetőket. Ezt követően visszavonult a közélettől. Jókai Mór, amikor Erdélyben járt, hallotta a báróról szóló érdekes történteket, a kettős életet élő, tekintélyt parancsoló úrról és haramiáról, amelyeket nem sokra rá meg is írt Szegény gazdagok című regényében. Fatia Negra valós személy volt, a fekete álarcos nem más, mint Nopcsa László. Hátszegi Lénárd alakjában már a sorozatban megjelenő regény olvasásakor többen felismerték az erdélyi bárót. Nopcsa László akkor még életben volt, és a feljegyzések szerint dühödten kereste fel Jókait, és a regény befejezésére kényszerítette az írót. Állítólag ezért ért oly kurtán-furcsán véget a könyv.
Nopcsa Lászlónak két fia született, Ferenc Károly Ferdinánd főherceg udvari kamarása volt, húsz évvel később Hunyad vármegye főispánjának nevezték ki, majd államtitkár lett, onnan pedig Erzsébet királyné főudvarmesterévé hívták meg. Ő építtette át Hátszegen 1893-ban az 1745-ben épült római katolikus templomot, hálából a szentélyben temették el, melynek falán tökéletes épségben ma is látható az igényes síremlék, a család címerével és Nopcsa Ferenc mellszobrával. Elek nevű testvére katonatiszt volt, ő vásárolta meg Hunyad megye első cséplőgépét, országgyűlési képviselőként is tevékenykedett, majd 1896-ban a Magyar Opera és Nemzeti Színház intendánsává nevezték ki. Eleknek a fia Nopcsa Ferenc a telkükön megtalált őshüllő-maradványok hatására lett paleontológus, akadémikus. Kiderült, hogy a csontok 70 millió évvel ezelőtt élt, több mint öt méter hosszú, de mégis törpének számító dinoszaurusz maradványai. Ez a felfedezés az alapja az Erdélyi Dinoszaurusz Múzeum létrehozásának, Hátszeg mellett geoparkot alakítottak ki, ahol látható a magyarosaurus dacus nevű dinoszaurusz élethű mása.
Hátszegre azoknak is érdemes ellátogatni, akiket nem a Retyezát fehér csúcsai vonzanak, a település központjában lévő (színesre festett) ivókút Sternberg és Kálmán budapesti műhelyében készült, meglátogatható a római katolikus templom, a mellette lévő Nopcsa kripta és a nem messze lévő dinó-park is.

{gallery}tajerinto/hatszeg{/gallery}

Kérjük, ossza meg máshol is!