Háromkút az elzárt csángó település

admin
252
találat

Van egy eldugott kis falu Székelyföld és Moldva határán, a Nagyhagymás lábánál. A Békás-szorostól 15 km-re délre, a gyimesi főúttól 32 km-re található település nehezen megközelíthető.

Az Isten háta mögötti hely azonban csodaszép. A Hargita és Neamţ megye határán fekvő település közigazgatásilag Damukhoz tartozik, a magyarok Gyimesközéplokra adóznak, és ott szavaznak, a pap Gyergyószentmiklósról jár, a gyerekek V. osztálytól bentlakásos formában Gyergyószentmiklósra vagy Gyimesfelsőlokra járnak iskolába. Errefelé nem vezet aszfaltút, a Gyilkos-tó irányából 15 km hosszú, meglehetősen rossz úton lehet eljutni a festői szépségű Kisbékás-patak völgyébe. A falu a legeltetésre feljáró gyimesiek szálláshelyeiből alakult ki.

Háromkút három egymáshoz közel álló forrásról kapta a nevét. Legjelentősebb és legszebb a Fekete-Hagymás lábánál felszínre törő Meleg-forrásnak nevezett bővizű karsztforrás, amely beleömlik a Kisbékás-patakba, melynek két oldalán elszórtan sorakoznak a házak. A bal parton mintegy ötven család él, zömében magyarok, a patak másik partját néhány román család lakja. A falu lakói túlnyomórészt gyimesi csángók. Életrevaló közösség, a fiatal családok mindenikében több gyerek van, ezért a falusi vegyesboltot évekkel ezelőtt iskolává alakították át. A lelkes tanítónőt megedzette a sors, előbb csak a beázó tetővel kellett megküzdenie, aztán árvíz sújtotta az iskolát, amikor egy felhőszakadás során a megáradt patak hidat, autót, állatot és mindent magával sodort. S amikor ezt is helyreállították, akkor leégett a fából készült épület. Közben egyre többen megismerték a helyet, és sok jószándékú ember járult hozzá, hogy új iskola épülhessen. Az oktatás közben sem szünetelt, a tanítónő e mellett összefogta a támogatókat és felügyelte az építkezést. A 180 fős magyar közösségből 30 gyerek jár az új, korszerű tanodába. Példaértékű volt az a határokon is átívelő segítségnyújtás, ahogy összefogtak az emberek annak érdekében, hogy a kisiskolások és óvodások magyarul tanulhassanak világtól elzárt szülőfalujukban. Az avatóünnepségen Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke is jelen volt, aki személyesen is hozzájárult az iskolaépítéshez. Az ott élők gazdálkodásból, állattartásból élnek, a békés táj pedig a pihenni vágyóknak is csábító. A falu fölé emelkedő fenyvesek már a Nagy-Hagymás Természetvédelmi Terület részét képezik.

{gallery}tajerinto/haromkut{/gallery}

Kérjük, ossza meg máshol is!